EGY METFÜGGŐ MEGMENTETTE SAJÁT ROMOKBAN HEVERŐ ÉLETÉT A NARCONON SUNCOASTBAN
- Egy átlagos metfüggő 38 évesen hal meg – ez azt jelenti, hogy 42 évvel kevesebbet él az Amerikában várható élettartamnál.
- A metfüggők kevesebb mint
7%-a tud leszokni a hagyományos drogrehabilitációs programokon. - A Narconon-hálózat 39 központból áll, amelyek 18 országban, 6 kontinensen működnek.
- 7 óránként egy újabb tanuló fejezi be a Narconon programot.
A metamfetamin (met) egy erős függőséget okozó kábítószer, amely ugyanabba a kategóriába tartozik, mint a kokain. Sok fogyasztó arról számolt be, hogy már az első használat után rászokott. Sőt a metről annyira nehéz végleg leszokni, hogy a hagyományos drogrehabilitációs programokon részt vevők
Annak érdekében, hogy segítsünk a függőknek végleg legyőzni a függőséget, az IAS által nyújtott támogatások lehetővé teszik mintaként szolgáló Narconon-központok létrehozását minden kontinensen, valamint más kulcsfontosságú helyeken. Ezek közül az egyik a Narconon Suncoast, amely egy 3 hektáros telken működik a floridai Clearwaterben. Íme egy friss sikertörténet egy olyan fiataltól, aki már megszabadult a metfüggőségtől:
„A »Ki vagyok én?« egy olyan kérdés, amelyre mindig tudtam a választ. Összességében boldog, energikus, életteli és szókimondó gyerek voltam. Az érettségi után úgy döntöttem, hogy kihagyok egy évet, és csak a következő évben megyek egyetemre. Ez alatt az év alatt kezdtem szembekerülni a felnőttélet sok nehézségével. Elkezdtem partikra járni a barátaimmal, inni, és drogozni. Az összes problémám kezdett eltűnni – legalábbis így gondoltam –, és egyre kevésbé törődtem a dolgokkal.
Drogokat használtam, konkrétan metet, hogy elnyomjam azt a felismerést, hogy kivé is kezdek válni. Mielőtt feleszméltem volna, az életem elindult egy drámai lefelé menő spirál mentén. Elvesztettem a reményt. Elveszett voltam. Mire észbe kaptam, egy egész év eredmények nélkül elúszott – csak csalódások értek.
Azt gondoltam, hogy számomra nincs remény. Tudtam, hogy nagyszerű dolgokra lennék képes, annak ellenére, hogy a drogok miatt azt gondoltam, hogy soha nem leszek más, mint drogfüggő. Többször is megpróbálkoztam azzal, hogy egyedül leszokjak. Végül szembe kellett néznem azzal a ténnyel, hogy egyedül nem vagyok rá képes. Elkezdtem különböző rehabilitációs programokat megvizsgálni, de tudtam, hogy nem csak a metfüggőségemmel kapcsolatban van szükségem segítségre. Az életem minden területén kudarcot vallottam.
Egy nap, miközben végiggörgettem a Facebook-hírfolyamomat, felbukkant egy hivatkozás a Narconon Suncoasthoz, egy olyan valakinek a sikertörténetével, aki elvégezte a programot. A lány tényleg boldognak nézett ki, és a története mindent felülmúlt, amit valaha olvastam. Reményt adott nekem. Utánanéztem a Narconon Suncoastnak, és további inspiráló sikertörténeteket találtam. Miután elmondtam a családomnak, hogy segítséget akarok kapni, megmutattam nekik a weboldalt, és ekkor hatalmas megkönnyebbülést láttam az arcukon. Felvettük a kapcsolatot a létesítménnyel, és három nappal később már repültem is a floridai Clearwaterbe.
Az itteni munkatársak és tanulók nagy szeretettel fogadtak. Kezdetét vette az új élet felé vezető utam.
Nyolc napon át szoktam le a metről. A munkatársaktól segítséget kaptam mindazon testi fájdalmakkal és emocionális fájdalmakkal kapcsolatban, amelyeken keresztülmentem, és átvittek a leszokáson. A nyolcadik napon azt éreztem, hogy 100-szor jobban vagyok. Kezdtem visszakapni az energiám.
A program következő része a szaunában történő detoxikáció volt. Lehetőséget kaptam arra, hogy kiizzadjam az összes drogot, amelyet valaha fogyasztottam.
Most, a szaunás detoxikáció befejezése után, teljesen új embernek érzem magam. A testem megtisztult az összes méreganyagtól, amelyet belevittem, és jobban érzem magam, mint valaha. A met iránti sóvárgás teljesen eltűnt, és újra valódi energiám van. Több mint drámai a különbség a között, ahogy most érzem magam, és a között, ahogy akkor éreztem magam, amikor megérkeztem ide. Úgy érzem, hogy nulláról kezdtem, és képes vagyok újra felépíteni önmagam, és azzá az emberré válni, akivé kellett volna.”
